Amit az ESD-ről tudni kell
 

(A levél helyes megjelenése érdekében, kérjük engedélyezd a képek letöltését! Azért, hogy a leveleket nehogy spamnek gondolja a levelezőprogram, kérjük vedd fel ezt az e-mail címet a megbízható feladók listájára. Köszönjük!)

         

Oktatásaim

Önnek

Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult?

Ki ne ismerné azt a hangot és érzést, amit a sötétben levetett pulóver szikrája okoz?

 

 ESD oktatás

 

1. Bevezetés

Ezek az apró villámok ugyanazon fizikai forrásból erednek, mint a nyári égboltból lecsapó hatalmas energiájú társaik. A szakemberek ezt a jelenséget elektrosztatikus kisülésnek hívják.

Napjainkra megtanultuk, hogyan használjuk ki a villamosság ilyen típusú megjelenési formáit.

A fénymásolóban az elektrosztatikusan feltöltött részecskék továbbítják a festéket a papírlapra,

A festékszórásban ugyanezek az erők viszik fel a molekulákat a védendő felületre.

Ez csak két lehetséges példa a számtalan további felhasználási lehetőségből.

Az elektrosztatika, az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés sokak számára ismert fogalmak, mibenlétével azonban - bár ezek a fizikai jelenségek hétköznapi életünkben is jelen vannak - kevésbé vagyunk tisztában. 

A mai modern ipar számos területen kihasználja ezeket a jelenségeket, sokszor azonban az elektrosztatika káros hatásai kerülnek előtérbe. Fontos, hogy az iparban dolgozók tisztában legyenek ezekkel a jelenségekkel, hatásaikkal és - amennyiben valamilyen szempontból károsak - az ellenük való védekezés módszereivel.


2. Alapfogalmak

 

Ahhoz, hogy a témakört közelebbről szemügyre vehessük, néhány alapfogalmat kell bevezetnünk:


töltések, töltéshordozók olyan részecskék, amelyek 0 Volt-tól eltérő potenciállal (feszültséggel) rendelkeznek. Lehetnek negatív (elektron, negatív ionok) és pozitív (pozitív ionok) töltések.


ESC: Elektrosztatikus feltöltődés (Electrostatic Charge).

Az a fizikai jelenség, aminek során egy anyagon (testen) töltések halmozódnak fel, emiatt a test a környezetétől eltérő feszültségre kerül, - feltöltődik

 

ESD: Elektrosztatikus kisülés (Electrostatic Discharge).

Az a fizikai jelenség, amikor egy elektrosztatikusan feltöltődött anyagról (testről) a töltések hirtelen, igen rövid idő alatt eltávoznak. 


3. Az ESD fizikai háttere


Az elektrosztatikus kisülés jelensége a következő folyamatok eredményeképpen jön létre:

    • Töltésszétválasztás
    • Töltés felhalmozás
    • Töltés kiegyenlítődés

A környezetben valamely fizikai hatás (lásd később) eredményeképpen 

töltésszétválasztódás jön létre. Ez azt jelenti, hogy az addig egymást kiegyenlítő pozitív és negatív töltések szétválnak egymástól.

 

Az elkülönült töltések a környezetben lévő valamely testen összegyűlnek, töltés felhalmozódás jön létre. A testen mérhető – a rajta felhalmozódott töltéshordozók milyenségétől függő – pozitív vagy negatív feszültség jön létre. Ennek a feszültségnek a nagysága függ a felhalmozott töltések számától, akár több tízezer Volt is lehet.


A feltöltődött testen lévő töltések igyekeznek kiegyenlítődni, a testről eltávozni. Ha a feltöltődött test közelébe olyan test kerül, amely képes a felhalmozódott töltéseket elvezetni (vagy a feszültség olyan szintre emelkedik, hogy valamely környező test felé megindulhat a töltéskiegyenlítődés) létrejön az elektrosztatikus kisülés.


Töltésszétválasztás


A nyugalmi állapotban egymást kiegyenlítő töltések szétválásához többféle fizikai folyamat vezethet. Ezek a következők lehetnek:

 

Mozgás, dörzsölés, súrlódás.

 

Ez a leggyakoribb feltöltődéshez vezető folyamat, mivel környezetünkben folytonosan jelen van. A töltésszétválasztás a testek érintkezéséből és szétválásából adódik, az érintkezési felületek szétválásakor egymásról töltéshordozókat ragadnak el, így a két felület egymástól eltérő potenciálra (feszültségre) kerül. A töltésszétválasztás mértéke nagyban függ a hőmérséklettől, a környezettől (pl. oxigén jelenléte), valamint a mozgás (szétválás) sebességétől.

 

Villamos megosztás

 

Villamos erőtérbe helyezett testen az egyébként egyenletesen eloszló töltések a térerő irányának megfelelően rendeződnek. Két egymással érintkező semleges, de villamos megosztás állapotában lévő test szétválasztása két különböző potenciálú - töltött - testet eredményez.

 

Darabolás, porlasztás

 

Az anyagok semleges rácsszerkezetének megbontásakor az egyes darabok töltött állapotba kerülhetnek.


Halmazállapot változás.


A halmazállapot megváltozásakor az anyagból töltéshordozók távozhat-nak, ez megosztott állapotot eredményez.

 

Emisszió, ionizáció.

 

Magas hőmérséklet (vörös izzás állapota) hatására az anyagot töltéshordozók (elektronok) hagyják el, ez az úgynevezett emisszió. Ez a jelenség leginkább a fémekre jellemző. UV (ultraviola) fény, vagy ionizáló sugárzás (pl. röntgen) hatására nagy számban keletkeznek ionok.

 

Villamos kisülés.

 

A villamos kisülések mellékhatásaként ionok keletkeznek.

 

 

Töltés felhalmozódás  


A töltések felhalmozódása szem-pontjából kétféle anyag típust különböztethetünk meg  egymástól. Attól függően, hogy a rajtuk jelentkező töltéseket képesek e elvezetni vagy  sem, vezető és szigete-lő anyagokról beszélhetünk.

 

Vezető:

 

A vezető anyagokban a töltéshordozók szabadon el tudnak mozdulni. A vezető anyagok, amennyiben 0 Volt potenciálon vannak (le vannak földelve) elektrosztatikusan  nem tudnak feltöltődni, mivel a töltések a  töltéshordozók szabad áramlása révén ki tudnak egyenlítődni.

 

Szigetelő:

 

Szigetelő anyagokban a töltéshordozók helyhez kötöttek, nem tudnak szabadon elvándorolni, ezért az ilyen  anyagokon a töltések felhalmozódnak, hajlamosak az elektrosztatikus feltöltődésre.


A töltés felhalmozódás mértékét befolyásoló tényezők


Az alábbiakban néhány – az iparban és a hétköznapi életben egyaránt előforduló – tényezőt ismertetünk, amelyek az emberi környezetben létrejövő ESC mértékét nagyban befolyásolja:

    • Mozgás: Töltésszétválasztást eredményez.
    • Páratartalom: Befolyásolja a vezetőképességet.
    • Bőrnedvesség: A bőr vezetőképességét befolyásolja.
    • Életkor: A bőr vezetőképességével van összefüggésben.
    • Ruházat: A szigetelő alapanyagú ruházat növeli a töltés felhalmozódás lehetőségét.
    • Munkahely kialakítása: A felhasznált anyagok befolyásolják a töltés felhalmozódás mértékét.


4. Az ESC hatásai


Az elektrosztatikus feltöltődés hatásai az ipar számos területén problémát okoznak. A leggyakoribb veszélyforrás az ESD, de az ESC önmagában is okozhat gondokat. Ezeket a többnyire nemkívánatos hatásokat a következőképpen csoportosíthatjuk:


Mechanikai hatás:

Az elektrosztatikus feltöltődés során létrejövő potenciálkülönbségek az ellentétes töltésű anyagok között mechanikai vonzó hatást eredményeznek. Ez porosodást, összetapadást eredményezhet, amelynek hatása a technológiára gyakran káros. Említést kell tenni azonban arról, hogy éppen az ESC mechanikai hatásai azok, amiket számos területen alkalmaznak direkt módon (pl.: erőművek pernyeleválasztói, porszórás, másolástechnika).


Biológiai hatás:

Az elektrosztatikus feltöltődésből eredő kisülés, az ESD kapcsán közvetlen és közvetett hatásokról beszélhetünk. Az ipari környezetben és az emberi testen létrejövő ESD közvetlen hatásai az emberéletre nem veszélyesek. Az igen nagy (több tízezer Volt) feszültségek, bár nagy áramokat hozhatnak létre az emberi testben (akár 20 – 30 Amper!), az igen rövid levezetési idő (10-6 – 10-9 másodperc nagyságrend) miatt nem okoznak károsodást az emberi szervezetben. A kisülés érzete azonban az éppen érzékelhetőtől az erős fájdalomérzetig terjedhet. Gyakori ismétlődés esetén már az enyhén érezhető ESD is a koncentrációs képesség erős csökkenését vonhatja maga után.

Az ESD közvetett biológiai hatása az áramütés hatására létrejövő akaratlan izomrándulás. Ez baleseti veszélyforrás lehet, orvosi gyakorlatban akár emberéletet is veszélyeztethet.


5. Az ESD elleni védekezés módszerei


Mint a fenti összegzésből kiderül, az elektrosztatikus kisülés számos területen okoz problémákat, adott esetben súlyos veszélyforrás lehet. Hatásainak kiküszöbölésére többféle eljárást dolgoztak ki, az alábbiakban ezeket tekintjük át.

Az ESD elleni védekezés az elektrosztatikus feltöltődés kialakulá-sának megakadályozásán alapul. A feltöltődés a töltés szétválasztás és a töltés felhalmozódás folyamataiból jön létre, ezért az ESD elleni védelem ezen folyamatok megakadályozására, vagy korlátozására irányul.

 

A töltés szétválasztás csökkentése:

 

A gyakorlatban elmondható, hogy a töltés szétválasztást teljesen kiküszöbölni nem lehet, csupán mértékét tudjuk csökkenteni.

 

Ennek módszerei a következők lehetnek:

    • A folyamatban részt vevő anyagok megválasztása. Törekedni kell arra, hogy az ESD érzékeny környezetben minél kevesebb feltöltődésre hajlamos anyagot (szigetelőt) alkalmazzunk.
    • A technológiai környezet helyes kialakítása. Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny anyagokat fizikailag - térben - vagy villamosan    - árnyékolással - el kell különíteni.
    • A folyamatok sebességének csökkentése. A technológiai folyamatok (érintkezés - szétválás) sebességének csökkentésével a töltésszétválasztás nagymértékben csökkenthető.

A töltés felhalmozás lehetőségének csökkentése:



Mivel a töltés szétválasztás mindig jelen van a technológiában, az ESD elleni védelemnek gondoskodnia kell a töltések elvezetéséről, kiegyenlítéséről, így a feltöltődés kialakulásának megakadályozásáról.

 


Ez történhet:  

 

- Egyenpotenciálra hozással. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatban részt vevő eszközöket vezető anyaggal kötjük össze, így gondoskodva arról, hogy azonos feszültségszinten legyenek.

 

- Földeléssel. Ebben az esetben az eszközöket vezető anyaggal földpotenciálra (0 Volt) kötik. Ezt az eljárást rendszerint az egyenpotenciálra hozással együtt alkalmazzák.  

 

- Antisztatikus anyagok alkalmazásával. Az antisztatikus anyagok nem hajlamosak a feltöltődésre, illetve elektrosztatikus szempontból vezetőnek minősülnek.


6. Az ESD elleni védekezés eszközei

 

Az elektrosztatikus kisülés ellen védett környezet kialakításához többféle védekezési módszer együttes alkalmazása szükséges.

 

A védekezés eszközei a következők lehetnek: 

 

ESD Padlózat. A padlózat elektrosztatikus szempontból vezető (antisztatikus) anyagból készül, ami több ponton is földelve van. 

ESD Bútorzat. A munkahelyek bútorzata antisztatikus anyagokból készül, a töltéseket a földelt padlóba vezeti le. 

Sarokpántok. Az emberi testen kialakuló töltéseket a földelt padlóba vezetik le.


Csuklópánt. Az emberi testen kialakuló töltéseket a földelő hálózatba vezeti le. A kialakított földelő hálózathoz banándugóval, patenttal, stb. csatlakoztatható. 

ESD Ruházat. A ruha anyaga antisztatikus. Lehet alsó és felső ruházat, lábbeli, kesztyű.

 

ESD Szerszámok. Antisztatikus anyagok felhasználásával készített szerszámok (Pl.: pákák, kefék, alkatrésztároló dobozok).


7. Összefoglalás

Elektrosztatikus feltöltődés alatt azt a folyamatot értjük, amikor egy testen töltéshordozók (elektronok, ionok) halmozódnak fel, ezáltal a test a környezetétől eltérő feszültségre kerül.

Amikor a felhalmozott töltések hirtelen, igen rövid idő alatt távoznak a testről, elektrosztatikus kisülésről beszélünk. Az elektrosztatikus kisülés angol nevének rövidítése az ESD.

Az ESD megjelöléssel ellátott területen az elektrosztatikus feltöltődésből eredő kisülés károkat okozhat, ezért az adott területen védekezni kell ellene, az ESD védőeszközök használata kötelező!

Elektrosztatikus feltöltődés szempontjából kétféle anyagcsoportot különböztetünk meg: vezetőket és szigetelőket.

Míg a vezető anyagokban a töltéshordozók szabadon el tudnak vándorolni, ezért nem tudnak feltöltődni, addig a szigetelőkön a töltések helyhez kötöttek, ezért a szigetelők hajlamosak a feltöltődésre.

Az elektrosztatikus feltöltődés környezetünkben mindenhol jelenlévő folyamat. Kialakulását, a feltöltődés mértékét az alábbi tényezők befolyásolhatják:

 

-  Mozgás, súrlódás,

-  Páratartalom,

-  Bőrnedvesség,

-  Életkor,

-  Ruházat,

-  Munkahely kialakítása, anyagai.

 

Az ESD az ipar számos területén problémák forrása. Közvetett, vagy közvetlen hatásai, amelyek miatt védekezni kell ellene, az alábbiak:

 

Biológiai hatások

 

- Zavaró hatás (közvetlen)

- Akaratlan izomrándulás (közvetett)

 

Mechanikai hatások

 

- Porosodás

- Összetapadás

 

Gyújtó hatás

Az elektronikai gyártástechnológiában az alkatrészekre nézve komoly veszélyforrás, tönkreteheti a félvezető alkatrészeket.

Az elektrosztatikus kisülés elleni védekezés a töltések szétválasztódásának csökkentésén, illetve a töltések elvezetésén, ezáltal a felhalmozódásuk megakadályozásán alapulnak.

 

Ennek eszközei a következők lehetnek:

    • Földelő hálózatok,
    • ESD Padlózat,
    • ESD Bútorzat,
    • Sarokpántok,
    • Csuklópánt,
    • ESD Ruházat,
    • ESD Szerszámok.
 
Üdvözlettel,
 
   Kovács Zoltán
KZK Solutions tulajdonos
 
 
Link a videohoz

 


 Copyright © 2010-2017 KZK Solutions, All rights reserved.

Levelezési címünk:

kzoli62@gmail.com