KZK Solutions blog - KZK Solutions /kzoli62/

KZK Solutions
Go to content

FMEA használata

KZK Solutions /kzoli62/
Published by Z. Kovács in Quality · 15 October 2021
Tags: QAFMEA
Itt azért meg kell jegyezzem, bár a cégek többségénél az FMEA-ért és az Ellenőrzési Tervért (Control Plan) a minőségbiztosítás felel, vannak ahol az előbbi a mérnökséghez tartozik.
Mint a témaválasztásból is látszik, ez a terület is szervesen kapcsolódik a termeléshez, annak lehetséges problémáival foglalkozik.

1. Összefoglalás: Hibamód és hatás elemzés FMEA

A fejlett nyugati piacokon csak azok a vállalatok képesek hosszabb távon megmaradni, melyek gazdaságosan jó minőségű terméket gyártanak.

A versenyképes vállalati stratégia kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni az alábbi elveket:

A vállalati folyamatok (üzleti, termelési) állandó javítása, fejlesztése:

  • Elsőre jót gyártani!
  • „nulla-hiba” stratégia
  • hibaköltségek tízes szabálya.

A hibaköltségek tízes szabálya: a hiba költségvonzata az idővel exponenciálisan nő.


A tízes szabály táblázata

2. Mi az FMEA?

2.1 Az FMEA egy következetes eljárássorozat, melynek célja:

  • felismerni és értékelni a termék fejlesztése és gyártása kapcsán felmerülő összes lehetséges hibát azok okait és következményeit,
  • meghatározni azokat a tennivalókat, melyekkel a lehetséges hibák előfordulását megakadályozhatjuk vagy csökkenthetjük,
  • dokumentálni a fejlesztési, gyártási folyamatot.

2.2. FMEA típusai

  • Konstrukciós, tervezési (design): a termék konstrukció elemzésére, a tervezésből eredő hibák és hibalehetőségek feltárására, mielőtt a terméket gyártásba vennék. (DFMEA)
  • Folyamat, gyártási (process): gyártási és szerelési folyamatok elemzésére, a gyártás során fellépő hibák, hibalehetőségek feltárására és megszüntetésére. (PFMEA)

Az FMEA elemzés sikeres elvégzéséhez szükség van egy felelős személyre, aki az egész folyamatot kézben tartja, de az elemzés valójában csoportmunka eredménye.

A team ajánlott összetétele:

  • A teamet a felelős vezető irányítja
  • A team tagjai:
    • Tervezés/fejlesztés (csak tervezési FMEA-nál szükséges)
    • Gyártás
    • Minőségbiztosítás
    • Anyag gazdálkodás (beszerzés, raktározás és logisztika)
    • Mérnökség (technológia)
    • Oktatásért felelős személy
    • Beszállító (ha lehetséges)

Az elemzést egy előre elkészített formanyomtatványon, táblázaton kell rögzíteni. Az FMEA jellegzetessége, hogy egy „soha véget nem érő” folyamat. Az elemzést addig kell végezni, míg a hibák megszűnnek ill. a kockázati értékek kellően alacsony értéket érnek el.

2.3. Dokumentumok

A következő táblázatot kell használni az FMEA során



2.3.1. A kifejezések definíciója, értelmezése

A vevő: FMEA elemzés esetén a vevő alatt nem csak a végfelhasználót (külső vevő) értjük, hanem az ún. belső vevőt is (pl. a következő műveletet végző dolgozó, vagy egy másik mérnök, aki az adott terméket egy általa tervezett berendezéshez használja stb.).

Lehetséges hibák (meghibásodási mód): az a jelenség, amikor az alkatrész, művelet nem teljesíti funkcióit, a vele szemben támasztott követelményeket. Fel kell tételezni, hogy a hiba előfordulhat, de fellépése nem szükségszerű.

Hibák hatása: a vevői követelményekre gyakorolt befolyás, a vevőre milyen hatással van az adott hiba. Mit tapasztal a vevő.

Lehetséges hiba ok: a konstrukció ill. folyamat azon gyengesége, mely előidézi(heti) az adott hibát.

Jelenlegi ellenőrzések: azok a vizsgálatok, ellenőrzések, melyeket már régóta használnak vagy hasonló termékeknél, folyamatoknál jelenleg használnak az adott hibamód vagy hiba ok megelőzésére, feltárására. Ilyenek lehetnek például: labor vizsgálatok, auditok, ellenőrzések, tesztelések stb.

2.3.2. Fontossági mérőszámok:

Súlyosság: azt értékeli, hogy a hibák bekövetkezésekor a hibák következményeit figyelembe véve, mennyire okoznak problémát a vevőnél. Általában 1-től 10-ig pontozzák. (QS-9000-es ajánlás)



Előfordulás: annak a valószínűsége, hogy agy adott hiba ok bekövetkezik, és meghibásodást okoz. Általában 1-től 10-ig pontozzák. (QS-9000-es ajánlás)



Felderítés (rejtve maradás valószínűsége): annak az értékelése, hogy a jelenlegi ellenőrző intézkedések mennyire hatékonyak. Annak a valószínűségét kell megbecsülni, hogy az adott vizsgálati eljárás nem szűri ki a hiba okokat ill. meghibásodásokat. Általában 1-től 10-ig pontozzák. (QS-9000-es ajánlás)



Osztály (különleges fontossági osztály): ha a vevőnek különleges elvárásai, kritériumai vannak bizonyos folyamat lépésekre, folyamat jellemzőkre azt ebben a mezőben kell feltüntetni. Ezt a vevő által előírt szimbólummal jelölni kell az FMEA során. Ez különleges követelményeket vonhat maga után: pl. SPC, 100%-os ellenőrzés, stb.

Kockázati index: egy FMEA kimenete a kockázati index, az RPN (Risk Priority Number). Az RPN faktor alapján értékeljük a vizsgált konstrukciót ill. folyamatot. Az RPN egy komplex mutató, mely egyaránt tartalmazza a gyártó és a vevő szempontjait is. Értékét három pontszám (súlyosság, előfordulás, felderíthetőség) szorzata adja.

RPN= Súlyosság * előfordulás * felderíthetőség

Az RPN értékeket sorba rendezve (mint a Pareto elemzésnél) megkapjuk, a termék/folyamat kockázati sorrendjét, azaz a javító intézkedéseket, a legmagasabb pontszámot kapott problémákra tudjuk koncentrálni. Az RPN értékétől függetlenül a gyakorlatban külön figyelmet szentelnek annak a hibának, melynek súlyosság pontszáma magas.

Egy másik megoldás, ha minden FMEA előtt meghatározni egy RPN határértéket. Az elemzés után elsősorban azokkal a problémákkal kell foglalkozni, amelyek ezt a határértéket meghaladták. Ezt addig lehet fokozni, hogy egyes cégek meghatároznak egy belső RPN értéket, majd ezt a határt használják minden FMEA esetében. . A JCI W/C esetében az RPN target 70, ami azt jelenti 70-es RPN érték felett kell javító intézkedést hozni. Ha az RPN szám 70 alatt van, nem szükséges akciót hozni.

Az űrlap folytatása, a javítási terv: miután a hibafajtákat az RPN alapján rangsoroltuk, az űrlap további részében javító intézkedéseket kell meghatároznunk a legmagasabb értékű hibákra ill. a kritikus jellemzőkre. A javító intézkedések célja, hogy csökkentsük az RPN faktor értékét. A javítási intézkedésekkel egy időben meg kell nevezni az adott intézkedés végrehajtásáért felelős személyt és határidőt. A javító intézkedések bevezetése után újra kell értékelni a három pontszámot, s meghatározni az RPN értékét. Újra sorrendbe állítjuk az RPN számokat, javító intézkedést javasolunk….. és így tovább. Az FMEA egy állandó folyamat, csak akkor van vége, ha már nincs hiba a folyamatunkba.

2.4. Az FMEA folyamatábrája:



Mint minden folyamatot, ezt is le lehet írni egy folyamatábrával. Oktatási anyagaim során mutattam már egyszerűbbeket és bonyolultabbakat is. Ez az ábra elég egyszerűen mutatja be,hogyan is zajlik ez a folyamat. Vannak kimondottan olyan programok, amelyek egyben tudják kelelni az FMEA-t, Ellenőrzési tervet (CP) és a termék folyamatábráját. Ilyen program pl. az IQRM. Későbbiekben esetleg bemutatom ezt a programot is.




There are no reviews yet.
0
0
0
0
0
Copyright KZK Solutions © 2010 - 2022 All rights reserved
Back to content